Mindig is megtapasztaltam azt, hogy erős akaratommal mire vagyok képes. Volt, hogy lefeküdtem, de mindig felálltam, mint ahogy most is felállok. Mert menni kell tovább. Tudatos gondolkodással mindig a pozitívumra igyekszem koncentrálni, és bár kétségtelen, hogy mélyre tudok merülni a nehézségek mocsarában... olyankor szenvedek, pihenek egy ideig...

...de mindig jön egy pont, amikor megelégelem.

Most ismét újabb lépés, újabb döntés. Csak és kizárólag pozitívumokra koncentrálok, még erőteljesebben mint eddig, mert én csak győzhetek, olyan nincs, hogy bárki vagy bármi, anyagi vagy szellemi világ legyőzzön...

... ez nem harc, ez a döntésem....

Mert tudom, én irányítok.

Csak néha hajlamos vagyok elfelejtkezni róla.

Folyik a munka odabent és én keményen elszánva viszem végig azt, amit eldöntöttem.