Édesem megjegyezte, hogy a blogolás is biztosan amolyan női szeszély...
Emlékek tömkelege tört rám és elkezdtem mesélni neki arról, hogy az ország minden részében, közel és távol is, vannak barátaim az internetnek, fórumoknak, blogoknak hála... tartós barátságok... sőt... volt egy évekig tartó barátság külföldi szállal is....
... és meséltem arról is, hogy férfiak is blogolnak... itt van például Csapos, aki egyáltalán nem magányos... Teidével gyermekük már egy éves...
... emlékszem... és mosolygok.... jó érzések ölelnek át és melengetnek... sokszor a közelünkben nem könnyű kapcsolatot építeni, de a net megoldja, hogy bárhol a világban megtaláljuk azokat, akik egy frekvencián rezegnek velünk...