Legjobbammal csajos délután az IKEA-ban bóklászva (pár órát), természetesen az étterembe is beültünk, mert azt ki nem lehet hagyni, és mennyei mandulatortát, (Aranyhal ne olvasd tovább) lazac-tálat (figyelmeztettelek!) :) és cappuccinot fogyasztottunk.

Munkahelyem pedig csúcs, hiszen az IKEA-ban céges számlára - is - vásároltam. Persze azért az itthoni készletet is frissítettem, vettem karácsonyi ajándékot is, nyilván saját pénzből, de így is több pénzem maradt, mint vártam. És nagyon jó érzés volt ennyi IKEA-s cuccal felrakodva végigjönni a városon. Mert az IKEA egy életérzés... vagy mi :)

Ja és az itteni állomásról taxival jöttem haza (mert úgy döntöttem, megérdemlem és amúgyis a nagy kék IKEA-s táska nehéz volt) a srác pedig féláron hozott hazáig. Még egy csajt elhoztunk az állomásról, aki szeretett volna taxival jönni, és pont ebbe az irányba jött, de mivel én hamarabb stoppoltam le a kocsit, várnia kellett volna. Jófej vagyok. Nem mellesleg a csaj többet fizetett mint én, kevesebb útért...
Na igen, a kedves mosoly csodákra képes.

Erről jut eszembe, a délelőtti témához visszatérve azt hiszem, azért akadtam úgy ki, mert számomra ellenszenves pasi nyomul rám ezerrel...