Férfim sütött buktát.
Mondom:
Férfim
sütött
buktát.
Magának káposztásat, nekem lekvárosat.
Elfogyott.
Lassacskán teljesen kitúr a konyhából, süt-főz. Én meg örömmel adom át neki a terepet, mert géniusz, mennyei kajákat gyárt.
Persze a mosogatást meghagyja nekem. Gondolkodom egy gasztro-blogon, tuti siker lenne, finom kaják, finom pasi. Mindenki Őt olvasná, tele lenne rajongókkal, könyvet írna, műsort vezetne, celeb lenne, de leginkább gazdag.
Ja és amúgy konkrétan bejelentette az igényét egy "
KisBé-re".
Sokkot kaptam.
(Azért ahhoz képest, hogy egyes "jóindulatú" nőszemélyek "jóindulattal" röhögtek gúnyosan a hátam mögött, hogy mit gondolok én, meddig fog mellettem maradni ez a fiatalabb fickó, hát...)
