A kezdetektől fogva nagyon súlyos allergiám volt, az élelmiszereken kívül mindenre, amire csak lehet. Kutya- macskaszőr, fű, fa, bokor, por, penész, satöbbi. Olyannyira megkedvelt az allergia, hogy átváltott allergiás eredetű asztmába, aminek nagyon csúnya tünetei jelentkeztek nálam, volt, hogy majdnem megfulladtam. A szüleim állandóan orvoshoz cigöltek, szedtem marokszámra a gyógyszereket, fújtam a pipával a jó kis mérgeket. És még csak tünetmentes sem voltam.

Felnőttként volt egy nagyon tüneményes doktornénim, akihez évente visszajártam. Minden alkalommal végighallgattam az intelmeit, miszerint azonnal távolítsak el minden négylábút a közelemből, valamint, amennyiben nem szedem rendszeresen a jó kis gyógyszereket és a pipa használatára nem figyelek oda, hamarosan olyan súlyossá válhat a betegségem, hogy jobb lesz, ha elkezdek oxigénpalackra gyűjteni.

Nem igazán láttam értelmét betartani azt, amit mondott, hiszen gyógyszerek mellett is fulladtam rendszeresen, és, ha betartottam volna mindent, akkor eleve egy teljesen steril helyre kellett volna beköltöznöm, hogy minden allergéntől biztonságban legyek. És nem tetszett az a változat, hogy mondjak le mindenről, ami nekem örömet okoz, plusz még életem végéig mérgezzem a szervezetem a "tünetmentesség" érdekében.

Na, akkor azt gondoltam, itt az elég. Úgy döntöttem, hogy én vagyok a főnök, a döntés az én kezemben van, tehát az, hogy mi és milyen módon van hatással rám, az is csak rajtam múlik.

És én akkor és ott úgy döntöttem, hogy meggyógyulok az allergiámból és az asztmából.

Onnantól kezdve nem szedtem a gyógyszert (úgysem hatott semmit), nem használtam a pipát sem (úgyis csak a szívemet bolondította meg a mellékhatása).

Eldöntöttem, hogy egészséges vagyok és pont.

És a doktornéninél sem jártam évek óta.

Felelőtlenség? Lehet. Ki-minek tartja. Én másként gondoltam és gondolom.

És, hogy mi a következmény? A betegségem évről évre visszavonult. A rohamok egyre ritkábban és egyre gyengébb erősséggel jelentkeztek. Egy idő után már csak akkor, amikor kimerült voltam, vagy stresszes, de azt is megtanultam kezelni.

Most már gyakorlatilag évek óta tünetmentes vagyok, most, hogy eljött szeptember veszem észre azt, hogy idén az allergiaszezon kimaradt a életemből.

Felelőtlenség? Nem. Egy felelősségteljes döntés következménye. Az én döntésemé.

Ja, és ma találtam egy nagyon érdekes cikket az allergiával - konkrétan a parlagfű allergiával - kapcsolatban. Érdemes elolvasni, a kommenteket is: