Hajnalmeleg puha ágyban, még csukott szemmel álmodozok, miközben a konyhából a matatás hangjai is eljutnak hozzám. Alig ébren válaszolok a kérdésekre, és közben azon mosolygok, hogy lám egy igazi férfival élek együtt, hiszen bár itt lakik, semmit nem talál meg.
Egyszer csak csend lesz és az apró talpak csattogva közelednek felém. Megáll az ágy mellett, és egy pihepiha szeretlekanya-puszi kíséretében a kezembe nyomja a világ legfinomabb kávéját.