...jön a jókirályfi és keresi a királylányt, aki a szívében szerelmet gyújt... énKirályfim ezt hallván belelkesülve, boldogan bökdös, hogy "anyaaa, itt van, megérkezett, téged keres!!" 

"Hát olyat mint Te, anya!" - "Nahát, tényleg?" - néztem rá nagy, elkerekedett szemekkel.
"Igen! Bár, még sosem gondolkodtam ezen... de Te tökéletes anya vagy... kivéve amikor veszekszel velem a tanulás miatt."
Szeretem :)

... időnként csak az tart vissza a megfojtásától, hogy... nem is tudom, mi is...
És már mondja is: "az, hogy szeretsz!" - majd ad egy puszit és hozzáfűzi, olyan igazi, kaján vigyorgással, ahogy csak egy pasi tud: "légy boldog ezzel a puszival!" (lehet, hogy mégis megfojtom?).

Nem panaszkodhatok rá. Gyakorolja a kézírást, a felolvasást és még az iskolában is az édesanyjára gondol.
Annyira, de annyira, de annyira.... szeretem :)

(én) - Teee... megfojtalak!
(ő) - Dehogy fojtasz!
(én) - És miért nem?
(ő) - Mert szeretsz anya, azért. Hehe, ezzel foglak zsarolni (és kacag a büdös kölke, kacag!)

Hajnalmeleg puha ágyban, még csukott szemmel álmodozok, miközben a konyhából a matatás hangjai is eljutnak hozzám. Alig ébren válaszolok a kérdésekre, és közben azon mosolygok, hogy lám egy igazi férfival élek együtt, hiszen bár itt lakik, semmit nem talál meg.
Egyszer csak csend lesz és az apró talpak csattogva közelednek felém. Megáll az ágy mellett, és egy pihepiha szeretlekanya-puszi kíséretében a kezembe nyomja a világ legfinomabb kávéját.

Nem vagyok egy ékszer mániás, de ennél szebb karkötő a világon nincsen.
Királyfi készítette, nekem - tűzzománc. A másik, a fekete gyöngy az övé. A virág kosarát is ő fonta. :-)
Igen,  hagyományőrző és kézműves táborban járt :-)